Zene

La Boum kastélyházibuli - élménybeszámoló

Higgyétek el, csak olyan programokat ajánlunk nektek, amin mi magunk is részt veszünk. Ezúttal a La Boum kastélyházibuli első napjára látogattunk ki, és el is meséljük, hogy milyen volt.

kodi

4 perc olvasásPublished on 29.07.2022 · 10:51 UTC

Idén július 22-én és 23-án került megrendezésre a harmadik La Boum kastélyházibuli, a pusztazámori Öreg Tölgyfa fogadóban. A helyszín egyébként esküvői fotókról ismerős lehet, hiszen alapfelállásban főként így funkcionál. De minden évben 2-3 napra átalakul egy zenei oázissá, ahova tényleg megéri kilátogatni.

Így tettünk mi is, hiszen július 22-én, az első napon ott voltunk. A 42 fokos hőség sem szegte kedvünket, ugyanis kiérve a helyszínre a sok zöld azonnal csillapította a hőérzetünket. Ugyan mi autóval érkeztünk, de akik a transzfer buszt választották, ők is kényelmesen és komfortosan utaztak Kelenföldtől Pusztazámorig (ezt ők mesélték, nem mi találtuk ki :D).

Több megdöbbentő tulajdonsága is van a fesztiválnak, persze csak jó értelemben, de ebből az első határozottan a nyugodtsága, vagyis az az érzés, hogy nem maradsz le semmiről akkor sem, ha nem állsz be az első sorba és nem rohangálsz fel alá a fesztiválon. A másik, hogy mindenki iszonyú barátságos, így tényleg úgy érzi az ember, hogy egy házibuliban van, ami egy pöpec kastély kertjében és épületében kerül lebonyolításra.

Belépve a fesztiválra egyből szemünkbe tűnt a kastély épülete, amin keresztülsétálva feltárult a fesztivál területe, vagyis a tó, a nagy tölgyfa és az azokat körülvevő füves, bokros dombok. Határozottan hatalmas pirospont a fesztivál szervezőinek, hogy sosem megy egyszerre egynél több produkció, így egyáltalán nincs FOMO érzésed, hogy “úristen, tuti lemaradok valamiről.”

Érkezésünkkor fejezte be akusztikus koncertjét Barkóczi Noémi a tónál, majd utána nem sokkal a Jazzbois kezdett, és a tölgyfán átszűrődő napfényben igencsak meghozta a fesztivál hangulatot. Ekkor még mindannyian a domboldalon üldögéltünk, a rutinosak pléden, a kevésbé rutinosak pedig a fűben. Azt nem áruljuk el, mi melyik csoportot erősítettük :)

Barkóczi Noémi - La Boum 2022
© Golács Nóri

Jazzboiz a nagy tölgyfánál
© Golács Nóri

A Jazzbois kellemes bevezetője után Beton.Hofi lépett a színpadra, akinél kicsit féltünk, hogy a még épp ücsörgő közönség miként fog felpörögni, de nem kellett hozzá 1 perc, az emberek a színpad köré gyűltek és buliztak. Schwarcz Ádi elképesztően jó koncertet tolt, talán ez volt az eddigi legjobb, pedig ott voltunk már pár fellépésén.

A zúzda után lágyabb vizekre eveztünk a Platon Karataev csapatával, amely a magától megszokott hideg profizmussal hozta le az estét. Ekkorra már tele volt a színpad előtti rész, de itt sokan a hátukra fekve a csillagokat bámulták, amit ugye egy nagy fesztiválon esélyed nincs megtenni. Mi is így tettünk, és elképesztően fantasztikus érzés volt.

A külső helyszínt az Analog Balaton bulija zárta, amire mi is felpattantunk a fűből és táncoltunk egy nagyot.

Az Analog Balaton zárta a külső helyszínt
© Golács Nóri

Őszinték leszünk, itt már kezdünk kicsit megfáradni, így még a Nasip Kismet bulijába belenéztünk a kastélyban, de utána hazafelé vettük az irányt.

A Nasip Kismet pedig megnyitotta a kastélytermet
© Golács Nóri

Utólag hallottuk, hogy a zongorista Víg Mihály koncertje egészen fantasztikus volt, így azt őszintén nagyon bánjuk, hogy kihagytuk, de reméljük, lesz még valahol lehetőségünk megcsodálni az ‘öreget.’

Akit nagyon bánunk, hogy kihagytuk: Víg Mihály
© Golács Nóri

A második napról is csupa jót hallottunk, de sajnos oda már nem tudtunk kimenni, viszont szinte biztosan megígérhetjük, hogy jövőre mindegyik napról tudósítani fogunk, ugyanis hatalmas élmény volt, és ezúton gratulálunk még egyszer az egész csapatnak, amelyik ezt az egészet megálmodta, létrehozta és lebonyolította.

Jövőre találkozunk, most pedig csemegézzetek a La Boum további képeiből, amik szintén bombák lettek! Katt a képre a galéria megnyitásáért!