Ilyen társaság ritkán jön össze – ilyen elit társaság!
A Red Bull Barcelonában boronálta össze olimpiai érmes sportolóit, köztük természetesen a Párizsban ezüstérmes kajakost, Tótka Sándort is, hogy együtt vegyenek részt a világ legrégebbi sportversenyén, az Amerika-kupán. A sportolóknak nem mindennapi – és persze teljesen megérdemelt – élményekben lehetett részük – ezekről mesélt most nekünk Sanyi.
„Előzetesen nem tudtam, mire számítsak, bár azzal tisztában voltam, hogy a Red Bull mindig elkényeztet minket minden rendezvényen. Kicsit korán érkeztem meg Barcelonába, úgyhogy szaunáztam egyet a szállodában, aztán sétáltam a tengerparton. Később már a többiekkel ettünk, ittunk, ismerkedtünk. Másnap kezdődött a program, az Amerika-kupa, amiről őszintén szólva én korábban még nem hallottam, úgyhogy fogalmam sem volt, hogy ennyire nívós rendezvény. Pedig…”
Sanyinak volt mire rácsodálkoznia, sőt, a saját sportágával összevetve kicsit irigykedett is...
„Voltunk hajóállomás túrán, vagyis megnéztük a Red Bull csapat hangárját, az Alinghi Red Bull Racing Base-t: ismerkedtünk a hajóval, gyakorlatilag űrtechnológiát használnak, a kajak-kenu sajnos eltörpül emellett. Csorgott a nyálam, imádtam azt a profizmust, mintha a Forma-1-ben lettünk volna. Mint megtudtam, vitorlásoknak korábbi evezősök és volt olimpikon biciklisek állnak, mert nincs a hajón elektromos hajtás, biciklivel kell tekerni, hogy áramot generáljanak, ami a vitorlát mozgatja.”
Aztán pedig jöhetett a verseny, amit Sanyiék igazán exkluzív helyszínről követhettek végig:
„A verseny nem úgy sikerült, mert kettőt kellett volna nyerni az Ainghi Red Bull Racing csapatának a továbbjutáshoz, az első futamot sikerült is behúzni, a másodikon sajnos kikaptak. Pedig biztattuk őket nagyon, amikor mentek a vízre hatalmas kolompokkal zörögtünk, támogattuk őket, aztán mi is egy emeletes katamaránon néztük a vízen a futamot. Ott is főztek ránk, ettünk, ittunk. A verseny után pedig vízi eszközöket próbáltunk ki, igazi csapatépítő volt, aztán este záróbuli. Gyors trip volt, két nap mindössze, nagyon-nagyon tartalmasan telt.”
Tartalmasan – rengeteg ismerkedéssel.
„Ott volt Jagger Eaton, aki Párizsban ezüstérmes lett gördeszkán, voltak breaktáncosok is, vagy éppen a tornász olimpiai bajnok, Rhys McClenaghan, aki kérdezte tőlem, hogy ismerem-e a mi londoni aranyérmesünket, Berki Krisztiánt, mert nagy példaképe. Mondtam, hogyne ismerném, klubtársak voltunk. Rhys szülei éppen Krisztián mellett nézték a döntőjét Párizsban – pár nappal később Krisztiánnak is elmeséltem, amikor találkoztunk. Mindenki jóban lett mindenkivel, mindenki olimpiai érmes volt – nagyon jó volt ismét a Red Bull sportolójának lenni.”
És vajon hogyan telnek most a napjai Sanyinak másfél hónappal Párizs után?
„Nyugisan: családozok sokat a kisfiammal és a feleségemmel. Most derült ki, hogy ki kell húzni mind a négy bölcsességfogamat, úgyhogy emiatt csúszni fog a kezdés. De közben nyomom az egyetemet is nagy lendülettel, úgyhogy átlagos életet élek: átlagos hallgató vagyok, átlagos apuka és átlagos páciens a fogorvosnál. Aztán majd újult erővel vetem bele magam a munkába.”
Része a hírnek